Kung Fu Cha

A kínai teaszertartás


I. Bevezetés a gyakorlásba
II. Teafőzés gyakorlatiasan
III. Nyugalom a gyakorlatban
A hagyományos kínai szertartás módszere. A tea elkészítése is művészet; ha így közelítjük, a belső békéhez vezető ösvénnyé válik.
A nyugalom és harmónia éppúgy fontos a teához, mint a forró víz és a kanna.

I. Bevezetés a gyakorlásba

A teázás a legjobb alkalom, hogy az emberek összejöjjenek és beszélgessenek, miközben egészséges szervezetre nem ártalmas folyadékot isznak.
Teaszertartás
A tea megfőzését szertartássá, ceremóniává emeljük, minden részletére odafigyelünk, rendezzük és tudatosan végezzük. Bármilyen más tevékenységet is felemelhetünk erre a szintre ehhez hasonló odafigyeléssel. Ha egy dologban mesteri szintre emelkedünk, akkor minden más dologban is megleljük a tudásunk, az ismeretünk mását.
Két szélsőséget vizsgálva meglelhetünk egy egyszerű képletet a kérdésre, hogy miért jó ilyen módszeresen, szertartásosan teázni:
Ha valamire odafigyelünk, minden részlete a tudatunkban helyet kap, mindemellett rendezetten végezzük el a mozdulatokat, így élménnyé, örömmé válik minden pillanat, amit az emlékezetünk megőriz.

Ha valamit nem odafigyeléssel végzünk, nem vesszük észre a megjelenő apró szépségeket a részletekben, esetleg botladozás, ügyetlenség történik, nem válik élménnyé, vagy el is felejtjük, hogy történt valami, kiesik az emlék, önmagunkat és a gondolatainkat nem hoztuk a jelenbe.
Ahogyan kint, úgy bent is, a rendezett vagy rendezetlen forma igen erős hatást gyakorol a szellemre. Legyen ez is egy módszer arra, hogy megismerjük önmagunkat! 
 

A tea kalligráfia jelentése

A kínai tea (avagy cha) kalligráfiája három részre osztható, jelentésük a következő: fű, ember, fa
Egyéb értelmezésében a jel tartalmazza a 108-as számot. Kínában a nagy és mutatóujjat kinyitva a nyolcat mutatjuk, ellentétben a nyugati emberrel, aki a kettőt mutatja így a kezén. A római számokban az X egyenlő tízzel, a kínai számsorban is így van, amit kezükön is mutatnak mutató és középső ujjuk keresztezésével.
Tehát így az olvasat: a fű része a jelnek 20-at jelent, mert két tízes (két X). A az ember két vonása 8-at jelent, amit 10-szer veszünk a fa jelben található kereszt miatt. Ami pedig maradt, a két kis alsó vonás, szintén 8-at jelent. 10+10+8x10+8=108

A teaszertartás öt pontja:

A teaszertartásban mélyebben elmerülni vágyóknak a következő öt pont foglalja össze a lényeget. Ezek részletes kifejtésére a későbbiekben kerül majd sor.
A teaszertartás öt pontja:
• Figyelmed legyen rendezett. (fa elem)
• Minden mozdulatod természetes. (tűz elem)
• Folyamatában éld meg a pillanatot. (föld elem)
• Légy szűkszavú, nincs fölösleges mozdulat. (fém elem)
• Hagyatkozz a teára, ő megteremti magát. (víz elem)

II. Teafőzés gyakorlatiasan

A teázók között a teamester az, aki főzi a teát, a többiek csupán csészéiket emelgethetik. A kezdő teamesternek a következő alapelvek rövid felsorolása segíthet a ceremónia lebonyolításában.
Általános irányok:
1) Egy teázáshoz legalább egy órára szükség van, sietség ne legyen belőle
2) Üljünk egyenes gerinccel éberen
3) Készítsünk elő mindent
4) Legyen rendben és tisztán minden, amit használni fogunk
5) Teljes figyelmünkkel a szertartásban legyünk jelen - de ne megfeszülve
6) Semmi sem mozdítja ki a tudatodat a nyugalmából
7) Mozgásunk nyugodt, lassú és biztos, sose kapkodjunk
8) A vizet még forrás előtt állítsuk le
9) Az eszközöket mossuk át forró vízzel
10) A vendégek csészéjét csipesszel fogjuk meg amikor kiöntjük belőle a forró mosóvizet
11) Mindent két kézzel csináljunk
12) Mikor vízzel töltjük a kannát magasról tegyük (közben egyenesek maradunk, nem dőlünk oldalra)
13) Öntsük túl a kannát, hogy az oldala és a teteje is átforrósodjon
14) A teafüvet adjuk körbe illatozásra
15) A szertartás eszközei ne adjanak ki hangot amikor összeérnek vagy letesszük őket
16) Ha egy kézzel öntünk, a másikkal támogassuk meg
17) Mikor teát töltünk, alacsonyan tegyük (nem úgy, mint a víznél)
18) Várjuk meg, míg kicsöpög a tea, ne rázogassuk a kannát
19) A kanna csőre ne mutasson személy felé
20) A teaszentet tiszteljük meg először a teával
21) Először a vendégek, az idősek, vagy tiszteletben tartott személyek, utána a férfiak, azután a nők kapják a teát
22) A csészéket kétharmadánál tovább tölteni (vagy csordulásig tele) illetlenség (célzás lehet a nemkívánatos vendégre)
23) Mikor kitöltöttük a csészéket, két kézzel adjuk át (nem muszáj rögtön a kezébe, letehetjük az asztalra is)
24) Ha megitták, nekünk feladatunk a csészék újratöltése
25) Ha valaki a kezét teszi a csésze fölé az öntés előtt, az azt jelenti, ebből a körből nem kér, ha lefelé fordítja a csészéjét és úgy teszi le, akkor befejezte a teázást
26) Enyhén kiemelt könyökkel vesszük a csészét a szánkhoz, hogy a tenyér közepe eltakarja az állat
27) Illatolva, szürcsölve isszuk, levegőt veszünk rá, s miután lenyeltük, picit ízlelgetjük még, így több fokozatban érzékelhetjük az ízeket
28) Az ízeket minden alkalommal újra érzékeljük, úgy mintha az első csészével innánk.
29) Négy-öt körnél tovább csak az igazán jó teák bírják a leöntést, ahogy gyengül és fakul a tea, ne főzzünk vele többet, inkább kezdjünk egy újat
30) Ha a tea elgyengült, ne öntsük le többször.

Jó tudni:

• Minden tea más ízt ad mikor újrafőzzük a hangulatunk, idő, mennyiség, vízminőség és vízmelegség stb. hatására. A teához a teamester Chi-je is hozzáadódik. Ha egyszerre két ember ugyanolyan feltételekkel megfőzi ugyanazt a teát, akkor is különbözik az íz (ki is lehet próbálni, kísérletezzünk, ha van kedvünk). Gyengélkedő ember és energikus ember megfőzött teája ég és föld. Mint ahogy egy bátortalan kezdő teamester bizonytalansága is keserűvé vagy íztelenné teheti a lefőzött nedűt.
• Minden teát kicsit másképpen kell elkészíteni, a megfőzni kívánt tealevelek mennyisége kannától vagy gaiwan-tól függ.
• A teát nagyban befolyásolja a vízminőség, érdemes forrásvizet, kútvizet, tisztított vizet, vagy ásványvizet (alacsony ásványanyag tartalommal pl. Szentkirályi, Vera, Jana) használni. Ha nincs más, csapvíz is megtesz természetesen.
• A teáinkat párás nedves helytől távol tartsuk, inkább szárazon becsomagolva, főleg a zöldebbeket. A zöld tea frissessége nem olyan tartós, mint egy érlelt puerh-é, aminek az idő csak javíja a minőségét, ezért a zöldeket lehet hűtve is tárolni, de ha hűtőbe tesszük, ügyeljünk, hogy a benne található élelmiszerek a „bélyegüket” nyomják rá a megóvni kívánt teánkra, ezért csomagoljuk be jól.
• Kerülendő a dohányos, illatosított, füstölős helyek ill. erős elektromos berendezések (főleg mobil), fűtőtestek közelében tárolni a teafüveket.
• Minden teatípushoz érdemes saját kannát használni (leszűkítve: puerh, vörös, wulong, zöld) mert a főzések alkalmával az agyag átveszi a teafű zamatát és egyedi ízt ad majd a teáknak (ha egy használt kannát tiszta forró vízzel felöntünk a benne lévő tea láthatóan beszínezi). Ez alól kivétel a gaiwan, ami kerámiából készült vagy mázas, így nem képes kapcsolatba lépni a teával. Ezért is mondják, hogy gaiwan-nal jó teát főzni nehezebb, mert amíg a kanna beleteszi erejét, itt csak az emberi Chi-nk adódik bele, ami olykor épp elég, olykor sok is (azaz kevés), mert az állapotunk a teára vetül.
• Fontos! Az eszközeinket soha ne mossuk vagy törölgessük tisztítószeres vagy vegyszeres vízzel. Csak tiszta, forró vízzel és tiszta kendővel törölgessük vagy öblítsük.
• A teában lévő hatóanyagok éberebbé, élénkebbé teszik az embert, ezért sokat ne igyunk egyszerre. Ha aludni szeretnénk, akkor késő délután csak óvatosan teázgassunk, mert ébren tarthat hajnalig, viszont ha lefekvés előtt iszunk teát és viszonylag hamar átjutunk az álmaink birodalmába, akkor nagy valószínűséggel reggel felkelve érezzük frissítő hatását.
• Ha új kannát vásároltunk, be kell avatni: amilyen teát leggyakrabban szeretnénk főzni vele, olyat tegyünk bele, öntsük fel forró vízzel és hagyjuk állni kb. 24 órát. Ezt a főzetet ne igyuk meg.
• Teázás után a kannából kivett füvet tegyük virág alá vagy kiskertbe, ne dobjuk ki, mert kár az értékes növényért. Ha egy-két levél marad a kannában és így hagyjuk kiszáradni, utána könnyen eltávolítható lesz.
• A kannáinkat a teázás utáni tealevelekkel eltörölgethetjük. Ez a gondoskodás eltünteti a kemény víz nyomait az oldalán és széppé teszi.
• Egy kanna minél használtabb, annál nagyobb az értéke és nem fordítva.
• A kannák különböző mesterek által készülnek, így értékük meglehetősen változó. Magyar forintban 5 000 és 30 000 között mozog az áruk, de ritkán 80 000, 100 000 forintot, vagy még többet is elkérhetnek egy kannáért. Minőségük függ a felhasznált agyagtól is: mennyire finom, lélegző, milyen színű, milyen mélyről bányászták, stb. A jó kanna precízen elkészített minden részletében, teteje tökéletesen illeszkedik, a víz folyása hibátlan, és ha a tetejénél befogjuk a légáteresztő nyílását, a víz beleszorul. Vagy, ha vízzel teli befogjuk a kanna csőrét és megfrdítjuk, a teteje nem esik le (óvatosan kísérletezzünk!). Ezen kívül még a pecsétek árulkodnak az alján, fülén, tetejének belsején a készítőjéről.

III. Nyugalom a gyakorlatban

Találjuk meg a saját nyugalmunk egyedi és csak ránk jellemző változatát. Zavart és egyensúlytalan pillanatainkból és hétköznapi tudatosságunkból indulhatunk el a keresésére. Előre ne képzeljük el, milyen lehet a nyugalom, mert az korlátokat, bezártságot, merevséget kényszerít rá. Hagyjuk magától megjelenni.
A légzés adja meg a lényed motorjának iramát, ez a gáz és ez a fék is. Most nem elutazni szeretnénk, hanem megérkezni. Ezért légzésedet hagyd pihenni, elnyúlni, hogy te magad is megnyugodhass.
Nyugalomban lenni annyit tesz, hogy a külső ingerekhez képest bensőnk megnyugszik, nem azonosulva a gondolatok, helyzetek zavaros energiáival. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudunk a dolgokról, hanem azt, hogy nem azonosítjuk magunkat vele, így olyan módon van tisztánlátásra lehetőségünk mintha kívülállóként vizsgálhatnánk, szemlélhetnénk az eseményeket. Ebben az állapotban a külső események gyorsan változónak tűnnek, de mindet van időnk észlelni, tudatosítani. A nyugalom is, mint minden más is, a Yin-Yang elvnek megfelelően, valamihez képest nyugalom. Kezdetben a „valami” lehet a hétköznapi tudatosságunk. Később ennek a tudatállapotnak a stabil tapasztalásával újabb lépcsőfokot léphetünk a valódi nyugalom felé.
Segítség a nyugalom megtapasztalásához:
Képzeld el, hogy egy több száz éves fa tövében ülsz egy kis tisztáson, vastag törzsű, soklevelű ágak alatt. Lágy szellő mozgat, simogat mindent. A fa levelei kecses mozdulatokkal vitorlázva hullnak alá. Minden levelet látsz, érzed, ahogy körülötted a föld felé igyekeznek. Ez az állapot a nyugalom, amiben szemlélődsz. Mozdulatlan, mégis minden változik. Könnyed, mégis kimozdíthatatlan.

Forrás: www.sundoor.hu

Minden jog fenntartva © - Szélparipa Kft.