mimi, Szerző | Teapavilon

A tea a víz után a leggyakrabban fogyasztott ital. Sokan és rendszeresen vásárolják, stabil a kereslet: nagy üzlet. Érthető, ha a kereskedők sok mindenre hajlandók azért, hogy a nagy tortát még nagyobbra kerekítsék, és abból kivághassák a maguk szeletét. Ezért születnek azok a tudományosnak látszó szövegek, amelyek azt sugallják, hogy a tea szinte mindenre jó.

A teázás kezdetén, akik rendszeresen teát fogyasztottak, tehát forralva itták a vizet, sokkal kevésbé voltak kitéve azoknak a fertőzéseknek, amelyeket a tisztítatlan víz okoz. Jobb volt az általános fizikai állapotuk, ezért aztán ellenállóbbak lehettek minden más kórokozóval szemben. Ráadásul a tea kezdetben drága volt, csak azok ihatták, akik egyébként is az átlagnál sokkal magasabb életszínvonalon éltek, jól táplálkoztak, egészséges épületekben laktak. A tea lett az egyik kifejezője annak a misztikus bőségnek és biztonságnak, amire a legtöbb ember vágyik.

Amint a teafogyasztás „demokratizálódott”, tehát szinte mindenkinek szokásává lett, megjelent egy másfajta, igencsak jótékony hatása. A teázás gyakran lett közösségi cselekvés, a fogyasztók rendszeresen átélhették a szolidaritás, a szeretet, a kölcsönös megbecsülés, az értékteremtés közös élményét, vagyis naponta kiszabadultak a mindennapi lét okozta stresszből, a méltánytalanságok, a magány hálójából. A parányi dolgokban felfedezett nagyság mentálisan erősítette a lelket, így a test is ellenállóbb lett, kevésbé szenvedett a betegségektől.

Más kontinenseken élő emberek a kínai tea importálásával nem egyszerűen egy élelmiszert, élvezeti cikket kaptak, hanem egy több ezer év alatt kialakult misztériumot is. Ebből az alapból burjánzott elő a féligazságoknak az a sokszínűsége, amellyel a 21. században is nap mint nap találkozhatunk. Reklámok sokasága, az üzleti érdek terjeszti, hogy a tea mindenre jó, minden nyavalyát megelőz, sőt mindent gyógyít. Például sokan hiszik, hogy a tea jó másnaposság ellen, pedig a másnaposságra csak az előző napi mértékletesség jó…

A 20. században a legkorszerűbb analitikai módszerekkel vizsgálták a teát. Mindegyik kutatás megállapítja, hogy a teában nincs semmi ártalmas, ugyanakkor az egészségmegőrzés szempontjából vannak jótékony hatásai.

A teaital 99,9 százalékban víz. Mégis terjesztik, hogy a tea ételnek, energiaforrásnak is jó, pedig a tea energiatartalma gyakorlatilag nulla: 8 kJ, miközben egy ülőmunkát végző férfi napi energiaigénye legalább 10000 kJ. Gyakori vélemény, hogy a tea vitaminforrásnak is remek. Nos, egy csésze italban mint egy 0,6 mg C-vitamin lehet, ami persze a melegtől gyorsan lebomlik, fél perc múltán már csak a fele marad. Miközben az ajánlott napi C-vitamin-bevitel 100 mg. Ha tehát valaki azt állítja, hogy a tea táplál és jó vitaminforrás, akkor kételkedjünk.

Számos feljegyzés utal a kínai tea élettani és gyógyító hatására. A Zhejiang Kínai Orvostudományi Főiskola professzora, Lin Qianliang (a 20. században) 92 ősi kínai feljegyzés alapján 24 pontban összegezte a tea élettani hatását. Jó aluszékonyság ellen, idegnyugtató, javítja a látást, tisztítja az elmét, szomjoltó és nyálképző, megtisztít a belső hőtől, megszünteti a hőgutát, méregtelenít, segíti az emésztést, kijózanít, csökkenti a zsíros/olajos telítettséget, enyhíti az indulatokat, vízhajtó, székletet megindító, gyógyítja a vérhast, váladékképződést csökkentő, ellenállóvá tesz, erősíti a fogakat, szívfájást gyógyít és a fekélyt is, csökkenti az éhséget, javítja az erőnlétet, továbbá a hosszú élet hozója. Ez eddig 23 vonzó tulajdonság. De akinek ennyi nem elég, van huszonnegyedik jó élettani hatás is, mégpedig az egyéb.

Az Európai Bizottság 2011-ben felkért egy nemzetközi tudóscsapatot, hogy készítsenek jelentést a tea egészségügyi hatásairól. A tudóscsoport számos tudományos közlemény elemzését követően nagyon óvatosan fogalmazott a zöld, illetve a fekete tea egészségre gyakorolt hatásairól. Nem vitatták azt, hogy lehetnek pozitív hatások, ugyanakkor nem helyes a teát gyógyszernek tekinteni.

Nem becsületes tehát, ha üzleti megfontolásokból eltúlozzák a tea jó tulajdonságait, féligazságokat citálnak, vagy olyasmit állítanak, ami egyszerűen nem igaz. Azt viszont kijelenthetjük, ha rendszeresen és felváltva fogyasztunk zöld és a fekete teákat, akkor kimutatható mértékben csökkentjük a koszorúér-betegségek, a cukorbetegség, a rák, a magas vérnyomás kockázatát és a káros koleszterinszintet. Összességében néhány százalékkal mérsékelhetjük a fenti betegségek miatt bekövetkező halálozás valószínűségét. Tudjuk, időnként a placebo, tehát a nem-gyógyszer is gyógyít.

Sokan azért tea-elkötelezettek, mert egyébként is tudatos fogyasztók, rendszeresen sportolnak, gondolkodva táplálkoznak, tehát egészségesen élnek. Ilyen esetben a tea tehát nem ok, hanem okozat, de nem is ez a lényeg. A jó minőségű kínai tea mindenképpen a jobb élet metaforája – ha nem egyszerűen, mint anyagra gondolunk rá…

Forrás: Baric Imre: A kínai tea

A teában ezidáig többszáz különböző vegyi anyagot mutattak már ki, amelyek egy része az emberi test által igényelt táplálékok kiegészítésére, másik része pedig a betegségek megelőzésére, illetve gyógyításra alkalmas. A tea élettani hatásai fajtánként változók, mivel a különböző feldolgozási módszerek során módosul az összetevők aránya.

A zöld tea legfontosabb hatóanyagai az illóolajok, a vitaminok, az ásványi anyagok, a tein/koffein, a polifenolok. A vitaminok közül megtalálhatók benne a C-vitamin (tízszer több, mit a fekete teában), B2, D és K-vitamin, valamint karotinoidok, kis mennyiségben magnézium és szelén.

A zöld tea rendszeres fogyasztásának köszönhetően erősödik az immunrendszer, ami segít abban, hogy a szervezet eredményesebben tudja felvenni a harcot egyes vírusokkal és baktériumokkal szemben.

A zöld teában lévő hatóanyagok elősegítik a gyulladásos megbetegedések megelőzését, és nagyon hatásosak a hasmenéses betegségek leküzdésében, a fogszuvasodás és a fogágy-betegségek elleni védekezésben. Ez utóbbi hatás annak köszönhető, hogy a zöld tea hatóanyagai gátolják a baktériumok megtapadását a fogakon és a fogíny felületén.

A zöld tea rendszeres fogyasztása hozzájárul a koleszterinszint csökkenéséhez, továbbá a szabad gyököket megkötő tulajdonsága révén csökken a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A polifenolok hatásaként pedig javul a vérkeringés, és a kisebb lesz az esélye a vérrögök kialakulásának.

A zöld tea rákmegelőző hatására az elmúlt években számos kísérleti adat világított rá. Ez a hatás az antioxidánsoknak köszönhető, amelyek csökkentik a rákkeltő anyagok egészséges sejtekkel történő érintkezésének lehetőségét, és gátolják a normális sejtek átalakulását rákos sejtekké.

Sokan azt állítják, hogy a rendszeres zöld tea fogyasztók hosszabb és egészségesebb életet élnek, mint azok, akik nem isszák ezt az italt. Úgy tűnik, hogy akik életük során valóban rendszeresen fogyasztottak zöldteát, azok szellemileg és fizikailag is fittebb öregkorra számíthatnak, sőt a ráncaik száma is kevesebb lesz.

A mellékhatások tekintetében nem kell aggódnunk, mert nincsenek. Kizárólag a várandós nők és a cukorbetegek számára nem ajánlott a zöld tea rendszeres fogyasztása koffein és a tein tartalom miatt.

Ahhoz, hogy a fent leírt jótékony hatások valóban érvényesüljenek, naponta kb. 1,5 liter magas potenciájú, minőségi zöld teát érdemes elfogyasztani ízesítés nélkül. Eleinte esetleg szokatlannak tűnhet a természetes zöld tea íze, de rendszeres fogyasztása esetén a későbbiekben már eszünkbe sem jut ízesítőt használni hozzá. A zöld teák elkészítésekor 5-6 gramm teát, 1,5 dl, 80 Celsius fokos vízzel öntsünk le, majd 1-2 perc áztatás után szűrjük le és langyosan kortyolgassuk. A leöntést 5-6-szor megismételhetjük.

Jó teázást!

A kínai tea gyógyszer?

A zöld tea élettani hatásai